Klnsen veszlyes vad vadszata
A trgyban emltett vad, a puna minden veszlyessge mellett nagyon kedves s becses llatka.
Forr gv alatt, dombos szakadkos helyen l. Fiatal korban egy kis forrs tvben lapul, ksbb bozt n krltte. A puna kifejldsi ideje 15-18 v. Alakjra a tudsok nem tudnak megegyezni, mert szem csak ritkn ltja, olyan rejtetten l. Szrmje klnbz szn lehet: vilgos vagy stt, szke, barna esetleg vrs. A fekete puna a legvrmesebb. Az polt punnak sajtsgos illata van. A kifejlett pldnyok nha vrt kpnek, ilyenkor vadszat tilalom van r. Egybirnt termszete odaad. Kizrlag hsev. Br fogazata nem fejlodtt ki, a csontkemnysg hst szereti. Ha hozzjut, boldog, llegzete elll, leveg utn kapkod, nha harap.
A puna igen elterjedt, rtkes llatka. Szegny s gazdag egyforma hvvel vadszik r. A szegnyek vagyoni helyzetknl fogva csak egy punt tartanak, s azt lvldzgetik tehetsgk szerint.
Egyesek kln erre a clra berendezett punalvldbe jrnak, ahol belpdjat fizetnek. A puna vadszata igen veszlyes sport, ezrt vatos vadszok gumipncllal vdekeznek. A punnak egy-kt lvs meg se kottyan, ellenttben a tbbi ragadozval, st, lvezettel tri. A puska lttn nem menekl el, azt bevrja s le is fekszik eltte. Klnsen kedveli a nagy kariber lfegyvert. A punt nem lesbl, hanem egszen kzelrl lvik. Legmegszokottabb a fekv helyzetbl val lvs. Az llva lvst is gyakoroljk, de nem klnsebben ajnlatos, mert a vadsz lba hamar elfrad. Fiatal vadszok ismtlpuskt hasznlnak, nem ritka esetleg egy alkalommal a hrom - ngy lvs sem. Idsebb sporttrsak mr egy, maximum kt lvssel berik. Elregedett vadszok annyira megbartkoznak a punval, hogy mr nem is lnek r, csak cirlgatjk, nyaljk-faljk.
|